Hitelbombán ülnek a magyar lakáshitelesek, akiknek csaknem a fele bajba kerülhet

Akár a lakáshitelesek 40 százaléka komolyabb bajba kerülhet, ha kamatemelkedés indul a piacon. A kamatszint 1-3 százalékos emelkedése a harmadával emelheti a törlesztőket – figyelmeztet az MNB.

A devizahitelek törlesztőrészleteink elszaladása után sokan felvetették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felelősségét, hogy nem jelezte előre a kockázatokat, ezért érintette súlyosan a magyar adósokat a nemzetközi hitelválság. Ám a devizahitelek elszaladásnak kockázatát kizárólag az MNB nyakába varrni túlzás, már csak azért is, mert a 2000-es évek közepétől a jegybank minden egyes hivatalos megszólalásakor figyelmeztetett ennek kockázataira – igaz, nem tett ellene. Most kicsit hasonló helyzet a rövid távra fixált forinthiteleknél. A hitelfelvevők jelentős része az olcsóbbnak tűnő hitelfelvételt preferálja – ezzel viszont olyan kockázatokat vesz a nyakába, mint korábban a devizahitelekkel. A kamatok jelenleg történelmi mélységben vannak, ám ez a kegyelmi állapot nem fog örökké tartani, ami a törlesztők emelkedésével jár együtt – sőt már meg is kezdődött a folyamat.

A hitelesek 40 százalékát érintheti a törlesztő emelkedése

A MNB most megjelent Fogyasztóvédelmi jelentésben is felhívja a figyelmet, hogy változó kamatozású forinthitelek törlesztőrészleti „nagy mértékben emelkedhetnek”, amint megindul a kamatok emelkedése. Ezek a kamatok jelenleg történelmi mélyponton vannak, ám nem zárható ki ezek jelentős emelkedése, ami különösen a lakáshiteleknél okozhat komoly problémákat a 10-15 éves futamidejű törlesztőrészleteknél.

Az igazán nagy baj az előbbieken belül a rövid futamidőre – egy évre vagy akár annál rövidebb időre – rögzített hiteleknél lehet, hisz ezeknél a bankkölcsönöknél gyorsan, néhány hónap maximum egy év alatt lényegesen megemelkedhetnek a kamatok. Mégpedig jelenleg ezen rövid időre fixált hitelek a legolcsóbbak – így látszólag csábító ezt választani. A hosszabb 5, 10 évre rögzített kölcsönök esetében a törlesztőrészletek magasabbak, ám ezeknél jóval kisebb kockázatot jelent a kamatok emelkedése.

Még mindig népszerű a kockázatos hitel

A jegybank szerint „kifeszített pénzügyi helyzetű háztartások számára” az átlagosnál is nagyobb kockázatot jelent a rövid fixálású változó kamatozású hitel választása. Az MNB adatai szerint az elmúlt években még mindig a hitel 40 százalékát ilyen kondíciók mellett folyósítják a bankot, igaz 2010-ben ez az arány még kilencven százalék volt, vagyis az elmúlt években részben az MNB által hozott szigorított hitelszabályoknak köszönhetően nagyot javult a helyzet.

Az MNB által minősített lakáshitelek terjedésével ez az arány 2018 elejére az új hiteleknél 28 százalékra csökkent, de megfordítva a dolgot: annak ellenére, hogy egyre több jel utal arra, hogy belátható időn (1-2 éven belül) a kamatszint emelkedni fog, 10 hitelfelvevőből 3 még mindig a kockázatosabb lakáshitelt választja.

Ha beüt a mennykő nagy baj lesz

A jegybanki szakértők számítása szerint kamatszint mérsékeltebb, azaz 1-3 százalékos emelkedése ezen hitelfajták havi törlesztőrészleteinek 10-30 százalékos növekedésével is járhat.

Mint a lenti ábrából látható, így egy 10 millió forintos 15 éves futamidejű kölcsön törlesztőrészlete a jelenlegi 56 ezer forintról akár 72 ezer forintra is emelkedhet. A törlesztési terhek ilyen mértékű potenciális változékonysága miatt a változó kamatozású termékek felvétele csak a kamatkockázattal tisztában levő, megfelelő jövedelmi helyzetű adósok számára lehet mérlegelendő.

Az MNB azonban széles körben a „Minősített Fogyasztóbarát” hitelek felvételét tanácsolja erre készülőknek. Ezek a hitelek jellemzően 3,5 illetve 10 évre vagy akár a teljes futamidőre rögzített kamatozást biztosítanak. Ezen hitelek folyósítást a kialakuló verseny is támogatja – véli az MNB –, amely az indokolatlan többletköltségeket mérsékli. A jegybank várakozásai szerint a jövőben ezen, kevésbé kockázatos hitelek dominálnak majd a hitelfelvételeknél.

Skizofrén helyzetben a jegybank

A most kiadott Fogyasztóvédelmi jelentés az MNB-től szokatlan éles hangnemben hívja fel a figyelmet a kialakulni látszó hitelezési buborékra. Ennek megvannak a sajátos okai. A jegybank kamatpolitikája ugyanis fűti ezt a folyamatot, az MNB vezetése a monetáris politikát – így az alacsony kamatokat – a gazdaság élénkítésére, a növekedés pörgetésre használja. A mostani helyzet kialakulásért részben az MNB kamatpolitikája tehető felelőssé. A jelentést viszont nem a kamatpolitikáért felelős igazgatóság, hanem a pénzügyi felügyeletet ellátó igazgatóság készítette. Ez a szervezet volt a korábbi Pénzügy Szervezetek Állami Felügyelete. A PSZÁF 2013-ban az MNB-be olvadt, ám láthatóan a felügyeleti munkatársak eltérően ítélik meg a kockázatokat, mint a tősgyökeres jegybankárok.

 

 

Hozz okos döntést lakástakarék segítségével! Ha leadod érdeklődésed, akkor specialistáink segítenek neked és akár egészen az LTP felhasználásáig támogatást biztosítanak!

Ajánlatot kérek

Forrás: Zoom


Nyomtatás   E-mail